Klímavédelmi tábor Cipruson – Lévay Anna beszámolója

Share

Lévay Anna vagyok, frissen végzett gimnazista, az európai #ClimateofChange projekt fiatal magyar nagykövete. A Climate Of Change projekttel a résztvevő 13 európai ország között rendezett vitaverseny kapcsán kerültem kapcsolatba, melynek nemzeti fordulóit 5 fős csapatommal együtt megnyertük. Ezáltal lehetőséget kaptunk hogy részt vegyünk a Brüsszeli nemzetközi döntőn, melynek során kevert nemzetiségű csapatokban folytathattuk a versenyt.

Jutalom gyanánt minden ország legjobban teljesítő diákja részt vehet egy külföldi tanulmányúton, hogy új ismereteket szerezzen a témával kapcsolatban és első kézből tapasztalhassa meg a klímaváltozás emberekre és a környezetre gyakorolt hatásait. Nemzetközi 2. helyezésemmel miatt kerülhettem be a Ciprusra látogató 13 fős delegációba a másik 12 ország legjobban teljesítő diákjaival egyetemben. Ennek értelmében egy hetet töltünk el Cipruson, ahol szemináriumokon, workshopon és tanulmányi terepkirándulásokon veszünk részt, hogy ismereteinket bővítsük. Minden napnak megvan a maga témája, foglalkozunk például a klímaválság okozta erdőtüzekkel, a tengerek élővilágával, tengeri teknősökkel illetve a folyók ökológiájával. A szemináriumokon megszerzett elméleti tudást elmélyíthetjük a terepen, ahol saját szemünkkel figyelhetjük meg az éghajlatváltozás hatásait. Emellett persze némi szabadidő is rendelkezésünkre áll hogy strandoljunk, megismerjük egymást, és megkezdjük egy olyan kapcsolatháló kiépítését mely hosszútávon akár segítségünkre lehet a klímaválság orvoslásában is.

Egyik délelőtt a Pyckni erdőbe látogattunk, hogy saját szemünkkel figyelhessük meg a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatását. Cipruson az elmúlt években megsokszorozódott az erdőtüzek száma, évente kb 100 erdőtűz pusztít el közel 1000 hektárnyi területet. Ennek hatására nem csak az erdő élővilága kerül veszélybe, de a fák gyökerének hiánya terméketlenné és szárazzá teszi a talajt. A gyökerek nem kötik meg a talajba lefolyó vizet, amely áradásokhoz vezet tovább rongálva a talajminőséget. A hosszú távú eredmény az elsivatagosodás. Emellett a növényzet pusztulásának hatására elképesztő mennyiségű CO2 kerül az atmoszférába, tovább súlyosbítva a klímaválságot.

Az egészséges erdő fái magasak, lombkoronájuk dús, talajuk tápanyagban gazdag.

Egyes erdőrészek 3 éve esetek a szárazság okozta tűz áldozatául. Nincsenek fák, a talaj szárazabb, azonban a hamu természetes tápanyagként szolgál, és elősegíti a növényzet újjászületését. A lombkoronák hiánya lehetőséget teremt a aljnövényzet terjeszkedésére, és idővel a fák is megjelennek majd, ugyanis az itt honos Calabrian Pine fák termései extrém meleg hatására automatikusan kinyílnak, s magjukat a talajba szórják.

Ez az erdőrész 18 éve égett le, így majdnem két évtizede volt regenerálódni. A fák újra megjelentek, s új fajokat is felfedezhetünk a korábbiak mellett. A természet tudja a dolgát ha hagyjuk hogy tegye amit tennie kell. Azonban ahogy a tüzek egyre gyakoribbá válnak, a természetnek nincs ideje regenerálódni, a fáknak nincs idejeük termést növeszteni, így idővel végleg elpusztulhatnak. 

Stop climate change, let’s start a climate of change!

Július 12-én a Toxeftra tengerpartra látogattunk hogy megfigyelhessük a klímaváltozás tengeri ökológiára gyakorolt hatását. A tengerpart ökoszisztémája rendkívül dinamikus, folyamatosan változik, éppen ezért csak speciális élőlények számára élhető, melyek megóvására kiemelt figyelmet kell fordítanunk.

A tenger ökoszisztémájának védelme érdekében született meg a Földközi-tenger védelméről szóló Barcelonai Egyezmény, mely tiltja a tengerpartokon való építkezést a tenger 200 méteres körzetében. Sajnos azonban nagyon sok esetben az egyezményt figyelmen kívül hagyva húznak fel luxus villákat és egyéb épületeket a tengerparti térségekben. Ezzen nem csak a tengerpart élővilágát veszélyeztetik, de a tengeri barlangok fölé történő építkezéssel saját magukat, illetve a mediterrán szerzetesfókákat is, a következő módon:

A tengeri barlangok tengeri erózió hatására keletkeznek természetes úton, és az erősen veszélyeztetett mediterrán szerzetesfókák élőhelyeként szolgálnak. Napjainkban ezen állatokból mindössze kb 700 maradt világszerte, többek között Cipruson. A tengerek szennyezése mellett azonban a klímaváltozás hatására a folyamatos tengerszint emelkedés is fokozott veszélynek teszi ki őket, ugyanis a vízszint emelkedésével az erózió mértéke is növekszik, így a tengeri barlangok beomolhatnak, elpusztítva ezzel az állatok, illetve élőhelyüket. A folyamatot súlyosbítja az emberi tevékenység, ugyanis a barlangok felé épített házak folyamatos nyomást gyakorolnak a barlangokra, elősegítve azok beomlását.